Nagyjából ennyi: nem az én könyvem, meg alapból nem is szeretem ezeket a "felvilágosult" csigaevőket. Ráadásul egy rettentő vacak kiadás akadt a kezembe, hemzsegtek benne az elírások, elválasztójelek a sor közepén, a festék viszont sok helyen hibádzott, arra jó, hogy pár diák gyorsan szétolvassa meg összefirkálja, aztán mehet is a kukába - épp csak, ha már diákoknak szánták, igazán megküldhették volna egy marék jegyzettel, mert mi van, ha az átlagos középiskolással szembejön egy theatinus? Jó esetben feneke alatt a net, de nem hiszem, hogy lesz kedve külön rákeresni, miféle szerzet az. Hogy anyu ezt veszi meg a gyereknek, az hagyján, de a könyvtárba hogy került?

Ja, és ne szóljon be senki, hogy hogy merek leszólni egy klasszikust, benne van a könyvben, hogy csak nyugodtan:
"Bolondok csodálnak csak mindent egy közismert szerzőnél. Én magamnak olvasok; azt szeretem, ami nekem való."